ma reggel eszméletlen volt a szex. aztán meg belegondoltam, hogy a suliban is ellézengek valahogy és rajzra is járok, ami szintén tökre rendben van.
néha átjár az az érzés, hogy fasza vagyok és egy háborút éltem túl. pedig nem. szánalmasan összetörtem az első kihívásnál. és segítséget kellett kérnem. pedig már 16 éves voltam. itt van a jelenben az egész történet, de sikerült lezárnom. talán ettől érzem magamat olyan eszméletlennagykirálynak. néha szívesen feltépném ezeket a régi dolgokat és belesüllyednék abba az írtózatos önsajnálatba.
hádde ennek vége. meg a nap is lemegy. nekem meg 0 matekleckém. drágácska meg nemtommikorakarátjönnideúgynézkihogysoha. néha elfilózgatok azon, hogy elég jó vagyok-e neki. vagy mikor fog rájönni, hogy valamiegészen másra van szüksége. nem tudom, hogy hogyan viselném. mondjuk az a fajta vagyok, aki mindig fel akar állni. akkor is ha nem mindig sikerül. fuuuhhh. de régen voltam egyedül itthon. persze mindjárt betoppannak az ajtón. most. eeh. megint zaj van. röhögcsélnek. kb gondolkodni sme tudok tőlük.
