5 perc távlatából

mama és zoli válása után istván nagy palotájába költöztünk, aminek hatalmas, több holdas kertje lehetett. a palota pasztel narancssárga, sárga és rózsaszín színekben fénylett. üveggolyók a tetején. csodálatos volt. a hátsó kert elülső részében ültem a családdal: mamával, istvánnal, bátyámmal és istván fiával, aki 10 éves volt. a fűszálakra aggattam sok feket cédulát, rajtuk valami üzenettel. ebből olyan 30-40 lehetetett. aztán öcsémmel (istván fia) tovább sétáltunk a kertben és észrevettem egy gyönyörű barackfát. tele volt rózsaszín virágokkal, és minden barak mag nélkül, félbevágva teremt rajta. ettem belőle. nagyon jó volt. sétáltunk tovább és ugyanaz a barackfa állt egy domb tetején, de erre ráhajlott egy óriási fenyőnek a teteje. egészen különleges volt. inkább hasonlított egy festményhez, mintsem egy valós helyhez.
majd kijelentettem, hogy elegem van már a kertből, unom a palotát, menjünk el szórakozni. volt egy közös barátunk, krisztián. hirtelen éjszaka lett és mi már az utcán voltunk. egyik kezemet öcsém fogta, másikat krisztián. ez a része sajnos kicsit homályos...nagyban beszélgettem az öcsémmel és krisztiánra oda sem figyeltünk. megállt az egyik ház előtt, azt mondta neki elege van. kinyitotta az alsó zárat és bement. egy gangos ház volt. meglepődtünk mert tudtuk, hogy igazából valami aluljárón keresztül lehet a lakásukba eljutni. ekkor jutott csak időm arra, hogy megfigyeljem, egyáltalán hogy nézünk ki. én úgy néztem ki, mint 12 éves koromban. habár álmomban 15-16 lehettem. fehér kabátka volt rajtam és még rövidebb hajam volt. az öcsém pedig...nem hasonlít senkire a körgyezetemből. barna haja volt, ami szálakban belógott az arcába. egy anyajegy jobb oldalon az ajka felett. nagy vastag ajka volt, barnásabb bőre és világó kék, karikás szemei. piros baseball sapkában volt, farmerben és futócipőben, volt rajta egy piros pulcsi is. kb egy-fél fejjel alacsonyabb volt nálam. ahogy sétáltunk, elkezdtem neki mondani, hogy mennyire unom már, hogy magamba fordultam. ezt az állandó szar kedvet és teljesen elegem van az egészből. mondta, hogy tudja és már le is szedte a fekete címkéket a kertből. kidobta. de ezt meg sem hallottam és csak mondtam a magamét. közben elkezdett esni a hó. és ahogy beszéltem tovább lassan engedtem el a kezét és elkezdtem sírni. szinte már odibáltam. és öcsém elkapta a kezem. odalépett mögém. és finoman megharapta a nyakamat. és én annyira meglepődtem, hogy hirtelen abbahagytam a sírást.