mikor megtudtam, hogy meghalt folyt a könnyem. azt hittem, hogy csak reggel van és amiatt nedves a szemem kicsit. aztán bőgtem. és odabújtam drágácskához. és azt kívántam bár sose kéne abbahagynom a sírást. már megint biztonságban voltam, megint sötétben, megint a karjai…
amikor elmegy akit szeretünk
2010.09.26. 22:46 kelda
Szólj hozzá!
önző
2010.09.25. 01:04 kelda
hűha. rengeteget rajzolok és azért vban alaklom, hogy észreveszem, hogy fejlődök. ma fruzsi megnézte és leesett az álla. ugyanúgy mint nekem. tényleg tudok valamennyire rajzolni. legalábbis megvan a tehetségem hozzá, hogy tudjak.drágyácska most alszik a galérián...kb 7óta alszik…
Szólj hozzá!
a béka meg a lapulevél
2010.09.20. 21:29 kelda
ha én lapulevél lennék,ő biztos béka lenne.és amikor esne az eső,mindig alattam ülne. fel-felnézne...esik-e még?én meg állnék felette,és azt kívánnám, bár örökké esne.
